Szertartások
Minden gyakorlás hagyományos szertartás szerint kezdődik és végződik, amelyek során japán vezényszavakat használunk. A gyakorlás során az alkalmazott vezényszavak szintén japánul hangzanak el. A szertartások harcművészetenként és stílusonként nagyon eltérőek lehetnek, a továbbiakban az általam ismert és használt formát írom le.
A gyakorlást nyitó szertartás
Szeirecu! (整列 – „sorban áll”, sorakozó!) – a vezető mester, vagy az első gyakorló vezényli.
A gyakorlók övfokozat szerint sorban állnak a gyakorlást vezető mesterrel szemben. Leghátul a legalacsonyabb fokozatúak legelöl a legmagasabbak. Az azonos fokozatúak sorában a sorrendet a fokozat megszerzésének időpontja határozza meg, a régebben minősülő előrébb áll a sorban.
Szeiza! (正座 – „helyes ülés”, letérdel!)
A gyakorlók a letérdelnek seiza ülésbe, a legmagasabb fokozatútól kezdve a legalacsonyabbig.
Mokuszó! (黙想 – „a gondolat elcsendesítése”, meditáció)
A gyakorlók behunyják a szemüket és elcsendesítik a tudatukat, hogy teljes figyelemmel és elköteleződéssel tudjanak részt venni a gyakorlásban.
Mokuszó jame! (黙想止め – „fejezd be az elcsendesedést!”, meditáció vége)
A gyakorlók munkára készen kinyitják a szemüket.
Sómen ni rei! (正面に礼 – „köszönés az előrésznek”, a hely üdvözlése)
A gyakorlók szaikeirei meghajlással üdvözlik a sóment (正面 – „előrész”), ahol általában a stílus szimbólumát, és vezetőinek fényképét szokták kifüggeszteni.
Naotte! (直って- „egyenesedj fel!”)
A szaikeirei meghajlást a gyakorlók a vezényszóra fejezik be és egyenesednek fel szeiza ülésbe.
Szenszei ni rei! (先生に礼 – „köszönés az oktatónak”, üdvözöld a mestert!)
A gyakorlók szaikeirei meghajlással üdvözlik a gyakorlást vezetőt. Meghajlás közben kéréssel fordulnak hozzá:
O-negai simaszu! (御願いします – „tisztelettel kérek”, legyen szíves!)
Naotte! (直って- „egyenesedj fel!”)
A szaikeirei meghajlást a gyakorlók a vezényszóra fejezik be és egyenesednek fel szeiza ülésbe.
Szempai ni rei! (先輩に礼 – köszöntés az előbbvalónak”, üdvözöld a vezénylőt!)
A vezényszót a gyakorlást vezető mondja, a gyakorlók saikeirei meghajlással üdvözlik az első gyakorlót, aki vezényel. Meghajlás közben kéréssel fordulnak hozzá:
O-negai simaszu! (御願いします – „tisztelettel kérek”, legyen szíves!)
Naotte! (直って- „egyenesedj fel!”)
A saikeirei meghajlást a gyakorlók a vezényszóra fejezik be és egyenesednek fel seiza ülésbe.
Kiricu! (起立 – „feláll”, állj fel!)
A gyakorlók felállnak, vége a nyitó szertartásnak.
A vezényszavak gyakorlás közben
Hadzsime! (始め – „kezdet”, rajta! kezdd el!)
Kiai! (気合 – „a szellemhez illeszkedő”, teljes erővel, harci kiáltással!)
Jame! (止め – fejezd be, állj!)
Jaszume! (休め – „pihenés”, pihenj!)
Rei! (礼 – „köszönés”, köszönj!)
O-tagai ni rei! (お互いに礼 – egymás felé köszönés, köszöntsd a partnered!)
A gyakorlást záró szertartás
Szeirecu! (整列 – „sorban áll”, sorakozó!) – a vezető mester, vagy az első gyakorló vezényli.
A gyakorlók övfokozat szerint sorban állnak a gyakorlást vezető mesterrel szemben.
Szeiza! (正座 – „helyes ülés”, letérdel!)
A gyakorlók a letérdelnek seiza ülésbe, a legmagasabb fokozatútól kezdve a legalacsonyabbig.
Mokuszó! (黙想 – „a gondolat elcsendesítése”, meditáció)
A gyakorlók behunyják a szemüket és elcsendesítik a tudatukat, hogy visszatérjenek a hétköznapi életbe.
Mokuszó jame! (黙想止め – „fejezd be az elcsendesedést!”, meditáció vége)
A gyakorlók kinyitják a szemüket.
Sómen ni rei! (正面に礼 – „köszönés az előrésznek”, a hely üdvözlése)
A gyakorlók szaikeirei meghajlással üdvözlik a sóment (正面 – „előrész”), ahol általában a stílus szimbólumát, és vezetőinek fényképét szokták kifüggeszteni.
Naotte! (直って- „egyenesedj fel!”)
A szaikeirei meghajlást a gyakorlók a vezényszóra fejezik be és egyenesednek fel szeiza ülésbe.
Szenszei ni rei! (先生に礼 – „köszönés az oktatónak”, üdvözöld a mestert!)
A gyakorlók szaikeirei meghajlással üdvözlik a gyakorlást vezetőt. Meghajlás közben kéréssel fordulnak hozzá:
Arigató gozaimasita! (ありがとうございました – köszönöm szépen!)
Naotte! (直って- „egyenesedj fel!”)
A szaikeirei meghajlást a gyakorlók a vezényszóra fejezik be és egyenesednek fel szeiza ülésbe.
Szempai ni rei! (先輩に礼 – köszöntés az előbbvalónak”, üdvözöld a vezénylőt!)
A vezényszót a gyakorlást vezető mondja, a gyakorlók szaikeirei meghajlással üdvözlik az első gyakorlót, aki vezényel. Meghajlás közben kéréssel fordulnak hozzá:
Arigató gozaimasita! (ありがとうございました – köszönöm szépen!)
Naotte! (直って- „egyenesedj fel!”)
A szaikeirei meghajlást a gyakorlók a vezényszóra fejezik be és egyenesednek fel szeiza ülésbe.
Kiricu! (起立 – „feláll”, állj fel!)
A gyakorlók felállnak, és újra meghajolnak (keirei) az oktató felé, majd a vezénylő felé, sorban az összes magasabb fokozatnak megfelelő sor felé, és végül az alacsonyabb fokozatúak felé. Ezzel vége a záró szertartásnak.