Az Elbereth Gilthoniel,
silivren penna míriel
o menel aglar elenath!
Na-chaered palan-díriel
o galadhremmin ennorath,
Fanuilos, le linnathon
nef aear, sínef aeron!

Ahogy álomba merült, még elcsodálkozott, miként lehetséges, hogy az ismerős dallam ennyire más érzéseket hordozzon magában, mint amikor először hallotta a dalt. Végül azonban az édes hang legyűrte őt, s Tomi mély, pihentető álomba zuhant.