– Már jártak itt, azért néz ki így minden – mutatott körbe.

Barbara megborzongott.

– Hogy éltük túl? – nézett Kenre.

– Hát, rájöttem… illetve úgy tűnik, hogy valamilyen módon a mokom működését érzékelik – hebegte Ken.

Barbara a férfi csuklójára pillantott.

– Levetted a mokomot? – kérdezte döbbenten. Ken bólintott. – Úgy érted, nincs kapcsolatunk a központtal? Hogy kvázi meg is haltunk?

Idegesen kapkodta a levegőt. Ken megpróbálta megnyugtatni.

– Ne aggódj, van itt még egy működő terminál – mondta. – És lehet, hogy a központban halottnak hisznek, de legalább a valóságban nem vagyunk azok.

Barbara megpróbált felülni, de nem tudta sem feltolni, sem megtartani magát.

– Segíts már! – szólt rá türelmetlenül Kenre.

A férfi gyengéden lefogta.

– Feküdj szépen vissza – kérlelte gyengéden. – Nem vagy még olyan állapotban, hogy felkelhess.

– Jaj! – Barbara görcsösen megmarkolta Ken karját. – Ez rohadtul fáj…

– Merre? – kérdezte Ken riadtan.

– A csípőmnél – intett Barbara a lába felé. – Meg onnan lefelé.

A férfi gondosan tartotta és óvatosan visszafektette. Feszülten figyelt, amíg a fájdalmas vonások nem enyhültek a nő arcán.

– Sokkal jobb – sóhajtotta Barbara. – Köszönöm.

Ken egy pillanatra nem tudta, mit is tehetne, aztán felpattant.

– Majd én megnézem a terminált – ajánlotta – és részletesen tájékoztatlak.

A falhoz lépett és azon fohászkodott magában, hogy a számítógép működjön.

Szerencséje volt, a gép gond nélkül bekapcsolt, sőt a központi hálózatra is sikerült csatlakoznia. Egy ideig matatott az adatokkal.

– Berobbantották a folyosót – mondta aztán hitetlenkedve. – El vagyunk ásva a föld alá!

Kétségbeesetten nézett Barbara felé. A lány egy pillanatig értetlenül nézett rá.

– Ne aggódj, előbb-utóbb kiásnak minket – felelte végül.

Ken megrázta a fejét.

– Nincs mokomunk, nincs jelünk a rendszerben – mondta komoran. – Számukra már halottak vagyunk.

Némán meredtek egymásra.

– Akkor csak az idegenek áshatnak ki – törte meg a csendet végül Barbara.

Ken arcán jól látszott a rémület.

– Azt hiszed, azzal előrébb vagyunk? – kérdezte szinte felháborodva.

Barbara halkan nyögve hátrébb dőlt és próbált kényelmesen elhelyezkedni.

– Megtudtunk valami újat róluk azóta? – kérdezte.

Ken merőn nézett rá egy pillanatig.

– Persze, egy csomó mindent – felelte aztán.

– Mutasd! – intett felé bágyadtan a lány.

A férfi egy pillanatra elgondolkodott, aztán a fal felé fordult, és óvatosan kiemelte a terminál hordozható egységét. A lányhoz ment, és a kezébe adta.

– Tessék – mondta. – Mindjárt küldöm az adatokat.

Visszament a falhoz, és elkezdte válogatni az archivált dokumentumokat.

– Ez itt Dani meggyilkolása – játszotta le az első videót.

Barbara visszahőkölt a döbbenettől. Csendben figyelték az eseményeket.

Amikor véget ért, a férfi újat töltött be.

– Ez itt az idegenek első, felszíni támadása.