– Légi Fedezet?

– Kész!

– Légvédelmi Fedezet?

– Kész!

– Egyes Lézerüteg?

– Kész!

– Kettes Lézerüteg?

– Kész!

– Egyes Kommandó?

– Kész!

– Kettes Kommandó?

– Biztonsági Gyalogos Egység?

– Kész!

– Bázisvédelem?

– Kész!

– Tartalékegység?

– Kész!

– Kiürítési Központ?

– Kész!

– Kiürítési Egység?

– Kész!

– Primer Elemző Sor?

– Kész!

– Kontroll Elemző Sor?

– Kész!

– Monitoring Központ?

– Kész!

– Koordinációs Alközpont?

– Kész!

A tábornok elhallgatott és babrált a billentyűzetén, aztán az ezredes felé nézett.

Connors bólintott és beleszólt a mikrofonba.

– Visszaszámlálás indul. Csapásmérésig egy perc. 59, 58, 57…

A képernyő sarkában megjelent a hátralévő idő.

– Lézerütegek, harcállásba!

Ken szinte hallani vélte a hatalmas motorok hangját, ahogy a két csapásmérő egységet kiemelik a felszínre.

– Csapásmérésig 15 másodperc! 10, 9, 8…

Minden szem a képernyőkre tapadt.

Odakint az ellenséges bázis továbbra is közönyösen, élettelenül ült a sziklafalban.

Ugyanolyan élettelenül, mint a támadás előtt, emlékeztette magát Ken.

Érezte, hogy a hátán végigcsurog egy izzadtságcsepp a feszültségtől.

– 3, 2, 1. Start!

Morajlás hallatszott, ahogy a bázis mögötti rejtett területről megindultak az Első Csapásmérő Egység gépei és lassan kiemelkedtek a hegyvonulat takarásából. Óvatosan elsiklottak az ég felé nyújtózkodó sziklák fölött, aztán nekiindultak.

– Na, gyerünk! – morogta a tábornok.

– Tábornok úr! – kiáltott az egyik elemző a kontroll fal mellől. – Változás látszik az ellenséges objektumon!

Baevere azonnal reagált.

– Első Egység, állj!