A pillanatnyi csöndet Zou törte meg.

– Vagy akkor, ha érkezés után a hajó pályára sem áll, hanem szó nélkül leszáll, aztán nézhetünk, hogy mit csinálnak, amikor kiözönlenek a dokkolókon.

Tamara bosszúsan fújtatott.

– Kezdesz kicsit az idegeimre menni, Zou – mondta. – Próbálj már meg egy kicsit több tudományos, vagy szakmai érzékkel közelíteni a problémához, jó? Tételezzük már fel, hogy értelmes lényekről beszélünk, akik értelmes lényekként is viselkednek! Például nem kockáztatnak feleslegesen, sem embert, sem hajót.

– Eltérő a pszichológiai mintázatuk – vonogatta a vállát Zou.

– A problémára egyébként gondolt a hadsereg – szólt közbe Barbara nyugodtan. – Ha szó nélkül leszállnak, akkor csak az a kérdés, tartják-e a kijelölt irányt. Eltérés esetén azonnal megsemmisítjük őket. Ha leszállnak rendben, azzal nincs probléma. Még a kiözönléssel sem. A platform körüli terület a katlanban hermetikusan lezárható, a legrosszabb esetben el lehet pusztítani őket ott.

– Nem csak pusztító szándékból fordulhat elő, hogy kiözönlenek – vetette fel Indra. – Lehet, hogy a túlélésük egyetlen esélye, ha mielőbb elhagyják a hajót. Például, ha az sérült, vagy elfogyott belőle az oxigén, vagy az étel. Azért én óvatosan bánnék az elpusztítással.

– Biztosítjuk számukra a szükséges teret – vágott vissza Barbara. Kennek egyre kevésbé tetszett a lány által használt többes szám.

– Indra csak arra próbált utalni, hogy meglehetősen nehéz meghatározni, mikor van valóban helye az erőszaknak, és mikor nincs még – vonta fel a szemöldökét Tamara. A két nő egymásra meredt, tapinthatóan nőtt köztük a feszültség.

– Jól van – szólt közbe Ken és a térdére csapott, hogy magára vonja a figyelmet. – Azt nem állítom, hogy mindenre választ kaptam volna, vagy hogy sikerült egységes álláspontra jutnunk, de nagyot léptünk előre. Van még valakinek hozzáfűznivalója? Mert ha nincs, feladatokat adnék ki.

Mindenki ránézett. Ken látta, hogy többen is folytatnák a vitát, ő azonban ennek egyelőre nem látta értelmét. Végignézett rajtuk és sorolni kezdte:

– Dani, te a korai kapcsolatfelvétel pártján álltál. Dolgozd ki, hogy ennek hogy állnál neki, milyen eszközökkel, milyen metódussal, milyen ellenőrzési rendszerrel! Mik ennek az előnyei és buktatói? Tamara, te a végsőkig kivárást preferálod, tőled arról kérek egy anyagot, hogy hogyan garantálnád a megfelelő feltételeket, illetve, hogy a találkozás különböző szakaszaiban mit figyelnél meg és miért! Nagyon érdekelne, hogy a te elképzelésed szerint hogyan lesz ebből kommunikáció. Zou, te elsősorban az extrémitásokra hívtad fel a figyelmet. Tőled tehát azt várom, gyűjtsd össze, mikor, milyen váratlan eseményre lehet számítani, illetve, hogy milyen jelek utalhatnak veszélyre, és hogy lehetet ezeket minél biztonságosabban elkülöníteni a furcsa, de nem veszélyre utaló jelektől!

Megállt egy pillanatra, ahogy a többiekre nézett.

– Magnus, kéne egy új elemzés, hogy mit tudunk az idegenekről, de most elsősorban a felépítésükre, lehetséges érzékszerveikre összpontosítva. Hátha találunk benne valamit, amin el lehet indulni. Indra, jó lenne, ha összeszednél egy listát a lehetséges motivációkról, amik az idegenek hozzáállását, kommunikációját meghatározzák! Tudom, hogy nincs hozzá semmi konkrét alapod, de mégis jó lenne minél alaposabban látni a lehetőségeket! Barbara, te legyél az ördög ügyvédje, és dolgozd ki, te mit tennél az idegenek helyében! Nagyon fontos lenne azonban, hogy a döntéseid lehetőleg minél inkább függetlenek legyenek az emberi természetből adódó korlátoktól. Nolee segít majd a pszichológiai vonulatot korrektül kezelni.

Elgondolkodva ráncolta a homlokát, ahogy ismét végiggondolta a feladatokat.

– Azt hiszem, ennyi – mondta végül. – A mai közös munkának ezzel vége, de hamarosan innen folytatjuk. Barb, téged kérlek, maradj még, szeretnék veled beszélni!