Egy álláshirdetés kapcsán találkoztam először az Amigók nevével, és rögtön felkeltették az érdeklődésemet. Úgy adódott, hogy lehetőségem nyílt egy picit betekinteni a mindennapjaikba, megismerni néhányat közülük, és azt kell, mondjam, lenyűgözött, amit láttam.

Már a szervezet létrehozásának története is megérinti az embert (a teljes sztorit Sára, a létrehozó, egy igazán lebilincselő előadásán volt alkalmam részletesen meghallgatni 🙂 ), de még inkább megragadó az az attitűd, amely áthatja az egész szervezetet, s amelyben egészen különleges módon keveredik a célok érdekében végzett, precízen tervezett, koncentrált munka, és az egyszerű, derűs életvidámság, amely összeköti a tagokat.

Ha ehhez hozzávesszük a nemes célt (az Amigók a kórházban fekvő beteg gyerekeket látogatják, hogy együtt tanuljanak és játsszanak velük), és az inspiráló ambíciót („MINDEN beteg gyermek mellett legyen egy Amigo!”), amelynek köszönhetően ma már hat városban több mint 200 Amigo látogatja a gyerekeket, akkor talán érhetővé válik, miért érzem úgy, szerencsés vagyok, hogy ismerhetem őket. 🙂

Azzal, hogy részt vállaltunk kicsit az életükből, igyekeztünk mi is hozzátenni valamit a munkájukhoz, és jó szívvel javaslom mindenkinek, hogy lehetőségeihez mérten támogassa az Amigókat a küldetésük megvalósításában! 🙂